EU és a Demokrácia

Az európai demokrácia megszilárdítása



BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés ismét a polgárokat helyezi az európai projekt középpontjába, és arra törekszik, hogy még jobban felkeltse az intézmények és az Európai Unió (EU) által elért eredmények iránti érdeklődésüket, még ha azok gyakran távolinak is tűnnek mindennapi gondjaiktól. A Lisszaboni Szerződés egyik célkitűzése ezért egy olyan európai demokrácia előmozdítása, amely lehetőséget biztosít a polgároknak arra, hogy részt vegyenek az EU működésében és fejlődésében.

Egy ilyen célkitűzés eléréséhez szükségszerű, hogy az Unió alapító szerződései nagyobb mértékben elismerjék az európai polgárságot. A Lisszaboni Szerződés ezenkívül törekszik az Unió működésének egyszerűsítésére és áttekinthetővé tételére, hogy a polgárok könnyebben megérthessék azt, és így elérhetőbbé váljon a számukra. Végezetül a Lisszaboni Szerződés megerősíti a polgárok képviseletét és részvételét az európai döntéshozatali folyamatban. A Szerződés egyik legfontosabb újítása a polgári kezdeményezés lehetősége.

A POLGÁROK AZ EURÓPAI KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA KÖZPONTJÁBAN

A Lisszaboni Szerződés egy új cikkében teljes körűen elismeri az európai polgárság politikai vetületét. Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke megfogalmazza, hogy a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg, és a képviseleti demokrácia az Unió egyik alapköve. Ez az elismerés nem ruház új jogokat a polgárokra, azonban komoly jelképes értéket képvisel.

A 10. cikk ezenfelül bevezeti a közelség elvét, amely értelmében a döntéseket a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni, a lehető leghatékonyabban bevonva a nemzeti és helyi hatóságokat, így közelítve az uniót a polgáraihoz.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az első, 2014-es választásokra való tekintettel a Bizottság még jobban fel kívánja kelteni a polgárok érdeklődését az európai választások iránt. A Bizottság 2013 márciusának végén közzétett ajánlásában (2013/142/EU) és közleményében (COM(2013) 0126 final) felszólította a nemzeti és az európai politikai pártokat arra, hogy tájékoztassák a választópolgárokat a nemzeti és európai pártok között fennálló kötődésekről, illetve a választások előtt hozzák nyilvánosságra az általuk támogatott bizottsági elnökjelölt nevét.

A POLGÁROK SZÁMÁRA ELÉRHETŐBB EURÓPAI UNIÓ

Az Unióról kialakult kép szerint az igen összetett felépítésű, működése bonyolult eljárásokon nyugszik. A Lisszaboni Szerződés áttekinthetőbbé, ezáltal érthetőbbé teszi az Unió működését a polgárok számára. A sokféle jogalkotási eljárás helyét ezentúl egy rendes jogalkotási eljárás (korábbi nevén együttdöntési eljárás) és az eseti alapon meghatározandó különleges jogalkotási eljárások veszik át. Hasonlóképpen felszámolták a régi, pilléreken nyugvó rendszert, és helyette világosan és pontosan szabályozták az Unión belüli hatáskörök megosztását.

A Lisszaboni Szerződés fokozza továbbá az unióban folyó munka átláthatóságát. Ennek érdekében a Tanácsra is kiterjeszti a viták nyilvánosságának elvét, amelyet a Parlament már eddig is alkalmazott, és lehetővé teszi azt is, hogy a polgárok tájékozottabbak legyenek a jogalkotási viták tartalmát illetően.

AZ INTÉZMÉNYI SZINTŰ KÉPVISELET MEGERŐSÍTÉSE

A Lisszaboni Szerződés jelentősen megerősíti az Európai Parlament hatásköreit (lásd azEurópai Parlament című tájékoztatót). Néhány példa a fontosabb módosításokra:
a jogalkotási hatáskör megerősítése: a rendes jogalkotási eljárást, amelyben a Parlament a Tanáccsal azonos hatáskörrel rendelkezik, újabb szakpolitikai területekre terjesztették ki;
nagyobb nemzetközi szerep: a rendes jogalkotási eljárás alá tartozó területeken a Parlamentnek jóvá kell hagynia a nemzetközi megállapodásokat;
a költségvetési hatáskör megerősítése: a Parlament az Unió éves költségvetésének elfogadási eljárása keretében immár a Tanáccsal egyenrangú félként jár el.

A Lisszaboni Szerződés ezenfelül nagyobb szerepet juttat a nemzeti parlamenteknek (lásd aNemzeti parlamentek című tájékoztatót), amelyeknek ezentúl ügyelniük kell a szubszidiaritás elvének megfelelő alkalmazására. Ennek érdekében beavatkozhatnak a rendes jogalkotási eljárásba, és keresettel élhetnek az Európai Unió Bíróságánál.

A POLGÁROK FOKOZOTT RÉSZVÉTELE A DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATBAN

A Lisszaboni Szerződés első alkalommal ismeri el az európai polgári társadalom létét, amellyel az Európai Unió intézményei rendszeresen nyílt és átlátható párbeszédet fognak folytatni (11. cikk, 1. és 2. bekezdés).

A Lisszaboni Szerződés mindenekfelett bevezeti a polgári kezdeményezés jogát (11. cikk, 3. bekezdés), amelynek értelmében az Európai Unió polgárai felkérheti a Bizottságot arra, hogy javaslatot terjesszen elő a véleményük szerint uniós szabályozást igénylő ügyekben. Ez a rendelkezés annak az uniós törekvésnek ad hangot, amely megpróbálja közvetlenül bevonni polgárait az őket érintő kérdésekkel összefüggő döntéshozatalba.

Ez a jog mindamellett feltételekhez kötött:
A kezdeményezéshez legalább egy millió aláírást kell összegyűjteni a tagállamok legalább egynegyedéből;
Mielőtt a szervezők megkezdenék valamely polgári kezdeményezési javaslatot támogató nyilatkozatok összegyűjtését, nyilvántartásba kell vetetniük javaslatukat a Bizottságnál, amely megvizsgálja, hogy a javaslat nem esik-e kívül a jogkörein, illetve nem ellentétes-e az uniós értékekkel;
A papíralapú vagy elektronikus formátumú támogató nyilatkozatok összegyűjtéséhez a javaslat nyilvántartásba vételétől számítva 12 hónap áll rendelkezésre.

A Bizottság szabadon határozhat arról, hogy eljár-e vagy sem az európai polgárok által javasolt kezdeményezés tárgyában. Ha a kezdeményezés nyomán jogalkotási javaslat születik, akkor azt a Tanács és az Európai Parlament rendes vagy különleges jogalkotási eljárás szerint fogadja el.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről [Hivatalos Lap L 65., 2011.3.11.], amelyet módosított a 268/2012/EUfelhatalmazáson alapuló rendelet [Hivatalos Lap L 89., 2012.3.27.], az 517/2013/EU rendelet [Hivatalos Lap L 158., 2013.6.10.], valamint a 887/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet [Hivatalos Lap L 247., 2013.9.18.].

2013/142/EU: A Bizottság ajánlása (2013. március 12.) az európai parlamenti választások demokratikus és hatékony lebonyolításának elősegítéséről [Hivatalos Lap L 79., 2013.3.21.].

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Felkészülés a 2014-es európai parlamenti választásokra: a demokratikus és hatékony lebonyolítás további erősítése (COM(2013) 0126 final) [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Forrás: EUR-LEX http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV%3Aai0021
Utolsó frissítés: 05.02.2014

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egy kép, ezer szó, egy perc videó ezer kép, élj vele! :-)