EU parlamenti választások

2019-es európai parlamenti választás Magyarországon


2019-ben európai parlamenti választásokat tartanak Magyarországon, mely a negyedik ilyen jellegű voksolás az ország történetében. A szavazás időpontja 2019. május 26.[1]



A választás időpontja
Európai Parlamenti választásokat ötévente tartanak az Európai Unióban. A szavazást 2019-ben – a Tanács döntésének értelmében – 2019. május 23. és 26. között kell megtartani, de a pontos dátumot (az eltérő hagyományok és jogi rendelkezések miatt) a tagállamok maguk dönthetik el.[2] Mivel a választási eljárásról szóló törvény értelmében Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani,[3] a voksolás egyetlen lehetséges időpontja 2019. május 26. A dátum hivatalossá vált, mivel a köztársasági elnök kitűzte a választás időpontját.



Az Európai  Parlament épülete

Választási rendszer

A választás egyfordulós, listás szavazás, amin Magyarországon csak pártok indulhatnak. Az ország az EP javaslata alapján a 2019-es választásokon is 21 képviselőt küldhet majd az Európai Parlamentbe.[4] Az a párt állíthat listát, amely legalább 20 000 választópolgár aláírását össze tudja gyűjteni.

A voksoláskor az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes szavazatok legalább 5%-át. A képviselő helyeket az ún. d’Hondt-módszerrel osztják el. Az egyes listákról a jelöltek a pártok által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.[5]

Forrás:Wikipédia

A 2019-es magyarországi önkormányzati választást várhatóan 2019 őszén tartják, Magyarországon. A képviselőket és polgármestereket 5 évre választják.[1]

EUPOLGÁROK

"Európai polgár: több mint üres fogalom... valódi jog". 
Erős, gazdaságilag önálló, autonóm középosztály, valódi polgárság és demokrácia kell ahhoz, hogy érdekérvényesítő, kiegyenlített, normális, fejlődő társadalom jöjjön létre Magyarországon. 

A blogban a személyes érdeklődési területemnek megfelelő, az EU-ban jól működő, hatékonyabb mintamegoldásokkal, és saját ötletekkel javaslatokkal foglalkozok.

A legfontosabb viszonyítási alap az  Északi modell!



Sokszor esik szó a kapitalizmus és a kommunizmus közötti választás kényszeréről. Ez egy alapvető tévedésen alapul. Ahogy kommunizmus is sokféle volt (a jugoszláv alapvetően más volt, mint a szovjet, de még a román is más, mint a magyar), úgy "kapitalizmus" is százféle van. A Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország által megvalósított Északi Modell talán a legoptimálisabb társadalmi modell, és másolásra, adaptálásra alkalmas!

Az újraelosztás nélküli, piaci alapon szerveződő társadalom polarizálódik, középosztálya elgyengül, a jövedelem és a vagyon a szupergazdagok igen szűk rétegénél összpontosul, akik azt ráadásul továbbörökítik.

A baloldali gondolkodók régóta úgy látták, hogy képességeink kibontakoztatására a tisztán piaci alapon szerveződő társadalom nem nyújt lehetőséget. A tökéletesen versenyző piac paradigmája a gyakorlatban illúzió, a valóságban arra szolgál, hogy elrejtse az egyének és a cégek közötti láthatatlan, de erős kapcsolatokat, a hatalmi viszonyokat, az osztályelőnyöket és hátrányokat stb. Erre adnak választ az északi államok.

Alapvető követelmények egy jó társadalmi modellel szemben, az igazságosság, részvétel és a fenntarthatóság.

A társadalmi igazságosság alapelvének azért felel meg az Északi Modell, mert folyamatosan megteremti és fenntartja a mobilitás lehetőségét a társadalom alsó rétegei számára. Azaz nem egyszerűen valamifajta minimális biztosítást jelent a mély-szegénységgel szemben, hanem a felemelkedés lehetőségét. (Ahogy látni fogjuk, a magyar szociálpolitikai rendszer még a mély-szegénység ellen sem védett meg.)

A részvétel alapelvének azért felel meg, mert ahogy az Északi Modell talán legismertebb teoretikusa, Esping-Andersen rámutat, csakis az anyagilag független és társadalmilag releváns tudással rendelkező középosztály képes teljes értékűen részt venni a demokrácia működtetésében és megvédésében. Az anyagilag kiszolgáltatott, tudás tekintetében pedig alulképzett, gyenge középosztállyal rendelkező kelet-európai demokráciák hanyatlását a rendszerváltás utáni két évtized drámaian demonstrálta.

Márpedig középosztályt a piac nem teremt, a piaci folyamatok tipikusan az elit tőkekoncentrációjához vezet, illetve társadalmi polarizálódáshoz. Azaz ha egy miniszterelnök "félázsiai hordának" érzékeli a társadalmat, akkor sürgős tennivalója van, hogy az állam mobilitást teremtsen és középosztályt. (Oktatáspolitika, foglalkoztatáspolitika, közösségi infrastruktúra, szociálpolitika.)

Végezetül pedig a fenntarthatóság alapelvének azért felel meg, mert egyedül az Északi Modell képes a magas foglalkoztatású, jól képzett, ezért magas bérezésű társadalom létrehozására. A közpénzek, az államháztartás fenntarthatósága, az adósságállomány csökkentése mind azt kívánják meg, hogy minél több foglalkoztatott, és minél kevesebb eltartott legyen.

A minél nagyobb egyenlőség elve azonban nem egyszerűen méltányossági, igazságossági kérdés. Empirikusan bizonyítható, hogy a gazdasági növekedés csak egy bizonyos szintig biztosítja a társadalmi jólét növekedését. Mérjük azt akár szubjektív mutatókban (például „boldogság”), akár reáliákban (például várható élettartam), a gazdasági kibocsátás növekedése egy bizonyos fejlettségi szint után, ahol az alapvető maslowi igények már biztosítottak, már nem járul hozzá a további jóléthez.

A jóléti államok alapvető elemeit Wolfgang Streeck német gazdaságszociológus a következőképpen foglalja össze:
  • a politikai cél a teljes foglalkoztatás,
  • széles tagságú szakszervezetek kollektív és iparági bérmegállapodásokat kötnek,
  • vegyes gazdaság, iparpolitika, a versenyképesség növelése az ágazati bérminimumok emelésével (ez az úgynevezett Rehn–Meidner-modell),
  • biztonságos megélhetést adó széles közszféra, amely versenytársként felhúzza a magánszféra foglalkoztatási gyakorlatát,
  • univerzális szociális jogok,
  • az egyenlőtlenséget szűk korlátok között tartó adó- és jövedelempolitika,
  • a bérek folyamatos emelésére törekvő, anticiklikus, keresletet menedzselő politika a stabil növekedés elősegítésére,
  • erőteljes antikorrupciós intézményrendszer a magas adóztatás értelmes felhasználásának biztosítására.
Fontos megjegyezni, hogy a nyugati világ egyik perifériáján, a skandináv országokban olyan magas szintet ért el a jóléti modell kiépültsége, hogy a neoliberális politikai erők, bár igyekeztek, nem voltak képesek annak lényegi működését megváltoztatni. Az Északi Modell megőrizte a világháború utáni keynesiánus jóléti államok hagyományát.

Források: 




A menekültek és a népszavazások

Tettekkel üzenjünk Európának

MI MARADUNK!



A Wikipédia szerint: A menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény (1951-es menekültügyi egyezmény, 1951. évi genfi konvenció) a menekültügy legfontosabb nemzetközi dokumentuma. Az egyezmény a menekültek életének minden főbb részletére kiterjed: meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján valaki menekültnek minősül, valamint felsorolja, hogy az egyezményt aláíró államokban milyen jogi védelem, támogatás és szociális jogok illetik meg a menekülteket.

A dokumentum egyértelműen kijelenti, hogy a menekültek nem küldhetők vissza olyan országba, ahol üldöztetésnek lehetnek kitéve. A konvenció meghatározza a menekültek kötelezettségeit a befogadó állammal szemben, és leszögezi, hogy kik nem kaphatnak menekültstátuszt (példáulháborús bűnösök).[1]Az egyezménynek nem célja a migráció okainak kezelése, nem foglalkozik az emberi jogok megsértésével, illetve politikai és fegyveres konfliktusokkal az érintett országokban. A dokumentum e problémák következményeinek enyhítését célozza azzal, hogy az áldozatoknak nemzetközi védelmet és az új életük felépítéséhez támogatást nyújt. ..... Bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_men...

Menekültek mindig is voltak. 1956 -ban Magyarországról menekültek az emberek százezrei nyugatra a diktatúra önkénye elől. Táborokban fogadták őket. A világháború után tíz évvel ez még nem a jólét időszaka volt. Európa és a polgári világ tisztességesen, segítőkészséggel fogadta ezt az áradatot. Az egyezmény szerint jártak el. Sok ország jelentkezett a befogadásra. Mindenkinek találtak olyan megoldást amely javított az életén.

Azóta megalakult az Európai Unió, a szabad nemzetek egyenrangú szövetsége, melynek Magyarország is aktív tagja. Az Unió hatalmas és sokszínű. Több mint 30 millió polgára nem a mai területén született! A befogadásra bizony ma is szükség van!

Magyarország is aláírta a fenti egyezményt, és köszönettel tartozik a befogadó nemzeteknek. Azóta sokat változott a világ, a lényeg azonban nem. A polgárháborúk előli menekülés azóta is folyamatos. Kisebb nagyobb hullámok vannak. Most éppen nagyon nagy hullámok, egy nagy polgárháború miatt. Van aki kilép az Unióból felhasználva a gerjesztett menekültellenes hangulatot. Van aki álságos népszavazást indít, ami burkoltan a kilépésről szól!



Meg kell védeni az EU határait az ellenőrizetlen határátlépőktől, humánus megoldásokat alkalmazva. Normális menekülttáborokat kell létrehozni. Természetesen a mai menekülés okait és emberi “forrásait” nemzetközi összefogással kell megváltoztatni, hatalmas pénzügyi áldozatokat hozva, ott ahol keletkeznek! Mindenkinek van ebben önként vállalható feladata, de a kitaszítás és a kerítés nem megoldás!
Gazdasági erőnkhöz mérten nekünk is illene befogadni néhány ezer menekültet, önként. Akár szakképzettek között is válogathatnánk. Ma jelentős, több tízezres munkaerőhiány van több területen nálunk is. A születések száma is jelentősen alacsonyabb mint a nemzet fogyása.

*********



Október 2-án álságos népszavazás a menekültkérdésről, a bennmaradásról!
A DK világos állásfoglalása "Ne menj el ...."

**********
Az EUPOLGÁROK szerint van egy egyszerű megoldás Magyarország számára! Mi magyar polgárok is Üzenjünk Európának! Fogadjunk be önként, évente, letelepedési feltételekkel, legalább kétezer szakképzett menekültet, “nagyvárosainkba,”, önkéntes vállalás alapján településeinken elosztva , igénybe-véve az EU támogatását (6000 Euró/fő)!! Magyarországon a becslések szerint legalább 30 ezer muszlim él, békében, a törvényeink szerint. Európában több mint 15 millió!

Mások véleménye:

"Hosszabb távon százezernyi friss munkaerő hiányzik Magyarországon. Valamennyit ezen lehet enyhíteni a bérszínvonal emelésével, de ennek is meg lesz az ára. Szemben a Fidesz hazugságával igenis segíteni kellene vendégmunkások fogadását tízezerszám, mert ebből csak erősebb gazdaság és jobban működő magyar termelés alakulna ki. Akkor politizált volna a magyar nemzeti érdek szerint a Fidesz, ha az uniós kék kártya megoldását a végletekig kihasználta volna, mert ezzel lett volna esélyünk fogadni képzett szíreket és másokat. Szemben a Fidesz hazugságával ők nem terroristák akkor sem, ha vannak közöttük és más, sokadik generációs bevándorlók között olyanok, akik nem tudnak vagy nem akarnak integrálódni. Ez utóbbiakat, akik párhuzamos társadalmakat hoznak létre ki kell utasítani, ehhez új szabályok kellenek. De Magyarország csak erősebb, sokszínűbb és gazdagabb ország lett volna azáltal, ha javára fordította volna az elmúlt évek menekültválságát."... EGYÜTT Szigetvári Viktor

Kényszer-betelepítés nem is létezik!

" Tordai Bence ugyanakkor azt mondta: nem született ilyen döntés az EP-ben, tudomása szerint a javaslat - amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarország EP-képviselője is a támogatott - arról szólt, hogy forrásokat hagynak a tagállamoknál a menekültválság kezelésére. Kijelentette: a kormánypártok "hazugságokat terjesztenek", annyira nincs ötletük, hogy mivel lehet az embereket a menekültek és a magyar baloldal ellen hergelni, hogy már az EP-döntések meghamisításától sem riadnak vissza.

Tordai Bence hangsúlyozta: kényszerbetelepítés nem létezik, ez "a Habony-művek egyik kreálmánya", ezért azt javasolják az embereknek, hogy ne vegyenek részt a "botcsinálta, értelmetlen népszavazáson", hanem a referendum napján, október 2-án inkább menjenek el a Párbeszéd Magyarország által szervezett demonstrációra.".. PM Tordai Bence

Civil felhívás:
* * * * * * * * * * * * *
A MOMA üzeni!:





A MOMA kéri:
EGYETÉRTESZ? TÁMOGASD!
A Modern Magyarország Mozgalom az októberi népszavazás bojkottja érdekében szeptemberben plakátkampányt indít.

Ahhoz, hogy az üzenetünk minél több emberhez eljusson, sok és több és még több óriásplakát (és persze online hirdetés) kell. Meg kell értetnünk az emberekkel, hogy a Fidesz (ebben az ügyben is) aljas módon és megállás nélkül hazudik!

A segítségeteket kérjük! Ha egyetértetek az üzenettel és szeretnétek ezt a plakátot minél nagyobb számban látni a közterületen szeptemberben, akkor kérjük, támogassátok a kampányt!
Hogyan?

Egyszerűen. A támogatásokat a MoMa alszámlájára várjuk, amit kifejezetten erre a célra nyitottunk. Az ide érkező összegekkel (amit csak erre a kampányra használunk fel) természetesen el is fogunk számolni.

Raiffeisen Bank
HU42 12010240-01403631-00300003
Külföldi utalás esetén a bank SWIFT/BIC kódja: UBRTHUHB

Köszönjük!
A megosztásokat is!

EU és a Demokrácia

Az európai demokrácia megszilárdítása



BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés ismét a polgárokat helyezi az európai projekt középpontjába, és arra törekszik, hogy még jobban felkeltse az intézmények és az Európai Unió (EU) által elért eredmények iránti érdeklődésüket, még ha azok gyakran távolinak is tűnnek mindennapi gondjaiktól. A Lisszaboni Szerződés egyik célkitűzése ezért egy olyan európai demokrácia előmozdítása, amely lehetőséget biztosít a polgároknak arra, hogy részt vegyenek az EU működésében és fejlődésében.

Egy ilyen célkitűzés eléréséhez szükségszerű, hogy az Unió alapító szerződései nagyobb mértékben elismerjék az európai polgárságot. A Lisszaboni Szerződés ezenkívül törekszik az Unió működésének egyszerűsítésére és áttekinthetővé tételére, hogy a polgárok könnyebben megérthessék azt, és így elérhetőbbé váljon a számukra. Végezetül a Lisszaboni Szerződés megerősíti a polgárok képviseletét és részvételét az európai döntéshozatali folyamatban. A Szerződés egyik legfontosabb újítása a polgári kezdeményezés lehetősége.

A POLGÁROK AZ EURÓPAI KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA KÖZPONTJÁBAN

A Lisszaboni Szerződés egy új cikkében teljes körűen elismeri az európai polgárság politikai vetületét. Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke megfogalmazza, hogy a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg, és a képviseleti demokrácia az Unió egyik alapköve. Ez az elismerés nem ruház új jogokat a polgárokra, azonban komoly jelképes értéket képvisel.

A 10. cikk ezenfelül bevezeti a közelség elvét, amely értelmében a döntéseket a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni, a lehető leghatékonyabban bevonva a nemzeti és helyi hatóságokat, így közelítve az uniót a polgáraihoz.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az első, 2014-es választásokra való tekintettel a Bizottság még jobban fel kívánja kelteni a polgárok érdeklődését az európai választások iránt. A Bizottság 2013 márciusának végén közzétett ajánlásában (2013/142/EU) és közleményében (COM(2013) 0126 final) felszólította a nemzeti és az európai politikai pártokat arra, hogy tájékoztassák a választópolgárokat a nemzeti és európai pártok között fennálló kötődésekről, illetve a választások előtt hozzák nyilvánosságra az általuk támogatott bizottsági elnökjelölt nevét.

A POLGÁROK SZÁMÁRA ELÉRHETŐBB EURÓPAI UNIÓ

Az Unióról kialakult kép szerint az igen összetett felépítésű, működése bonyolult eljárásokon nyugszik. A Lisszaboni Szerződés áttekinthetőbbé, ezáltal érthetőbbé teszi az Unió működését a polgárok számára. A sokféle jogalkotási eljárás helyét ezentúl egy rendes jogalkotási eljárás (korábbi nevén együttdöntési eljárás) és az eseti alapon meghatározandó különleges jogalkotási eljárások veszik át. Hasonlóképpen felszámolták a régi, pilléreken nyugvó rendszert, és helyette világosan és pontosan szabályozták az Unión belüli hatáskörök megosztását.

A Lisszaboni Szerződés fokozza továbbá az unióban folyó munka átláthatóságát. Ennek érdekében a Tanácsra is kiterjeszti a viták nyilvánosságának elvét, amelyet a Parlament már eddig is alkalmazott, és lehetővé teszi azt is, hogy a polgárok tájékozottabbak legyenek a jogalkotási viták tartalmát illetően.

AZ INTÉZMÉNYI SZINTŰ KÉPVISELET MEGERŐSÍTÉSE

A Lisszaboni Szerződés jelentősen megerősíti az Európai Parlament hatásköreit (lásd azEurópai Parlament című tájékoztatót). Néhány példa a fontosabb módosításokra:
a jogalkotási hatáskör megerősítése: a rendes jogalkotási eljárást, amelyben a Parlament a Tanáccsal azonos hatáskörrel rendelkezik, újabb szakpolitikai területekre terjesztették ki;
nagyobb nemzetközi szerep: a rendes jogalkotási eljárás alá tartozó területeken a Parlamentnek jóvá kell hagynia a nemzetközi megállapodásokat;
a költségvetési hatáskör megerősítése: a Parlament az Unió éves költségvetésének elfogadási eljárása keretében immár a Tanáccsal egyenrangú félként jár el.

A Lisszaboni Szerződés ezenfelül nagyobb szerepet juttat a nemzeti parlamenteknek (lásd aNemzeti parlamentek című tájékoztatót), amelyeknek ezentúl ügyelniük kell a szubszidiaritás elvének megfelelő alkalmazására. Ennek érdekében beavatkozhatnak a rendes jogalkotási eljárásba, és keresettel élhetnek az Európai Unió Bíróságánál.

A POLGÁROK FOKOZOTT RÉSZVÉTELE A DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATBAN

A Lisszaboni Szerződés első alkalommal ismeri el az európai polgári társadalom létét, amellyel az Európai Unió intézményei rendszeresen nyílt és átlátható párbeszédet fognak folytatni (11. cikk, 1. és 2. bekezdés).

A Lisszaboni Szerződés mindenekfelett bevezeti a polgári kezdeményezés jogát (11. cikk, 3. bekezdés), amelynek értelmében az Európai Unió polgárai felkérheti a Bizottságot arra, hogy javaslatot terjesszen elő a véleményük szerint uniós szabályozást igénylő ügyekben. Ez a rendelkezés annak az uniós törekvésnek ad hangot, amely megpróbálja közvetlenül bevonni polgárait az őket érintő kérdésekkel összefüggő döntéshozatalba.

Ez a jog mindamellett feltételekhez kötött:
A kezdeményezéshez legalább egy millió aláírást kell összegyűjteni a tagállamok legalább egynegyedéből;
Mielőtt a szervezők megkezdenék valamely polgári kezdeményezési javaslatot támogató nyilatkozatok összegyűjtését, nyilvántartásba kell vetetniük javaslatukat a Bizottságnál, amely megvizsgálja, hogy a javaslat nem esik-e kívül a jogkörein, illetve nem ellentétes-e az uniós értékekkel;
A papíralapú vagy elektronikus formátumú támogató nyilatkozatok összegyűjtéséhez a javaslat nyilvántartásba vételétől számítva 12 hónap áll rendelkezésre.

A Bizottság szabadon határozhat arról, hogy eljár-e vagy sem az európai polgárok által javasolt kezdeményezés tárgyában. Ha a kezdeményezés nyomán jogalkotási javaslat születik, akkor azt a Tanács és az Európai Parlament rendes vagy különleges jogalkotási eljárás szerint fogadja el.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről [Hivatalos Lap L 65., 2011.3.11.], amelyet módosított a 268/2012/EUfelhatalmazáson alapuló rendelet [Hivatalos Lap L 89., 2012.3.27.], az 517/2013/EU rendelet [Hivatalos Lap L 158., 2013.6.10.], valamint a 887/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet [Hivatalos Lap L 247., 2013.9.18.].

2013/142/EU: A Bizottság ajánlása (2013. március 12.) az európai parlamenti választások demokratikus és hatékony lebonyolításának elősegítéséről [Hivatalos Lap L 79., 2013.3.21.].

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Felkészülés a 2014-es európai parlamenti választásokra: a demokratikus és hatékony lebonyolítás további erősítése (COM(2013) 0126 final) [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Forrás: EUR-LEX http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV%3Aai0021
Utolsó frissítés: 05.02.2014